2013. március 17., vasárnap

Obituary - Cause Of Death

Nem hiszem, hogy 1989-ben akadt brutálisabb, szélsőségesebb lemez a Slowly We Rot-nál. Szinte üstökösként robbant be az Obituary a death metal színpadára és vált azonnal a műfaj egyik legmeghatározóbb alakulatává. Sokat nem tököltek, nem ültek a babérjaikon, hiszen 1990 tavaszán újra stúdióba vonultak és felvették az 1990. szeptember 19.-én megjelent második hangzóanyagukat, a Cause Of Death-et. Az eredetileg Executioner-ként 1984-ben Brandon-ban alakult zenekar (nevüket 1986-ban Xecutioner-re változtatták, mert már létezett akkoriban egy Boston-ban működő Executioner és 1988-tól használják az Obituary-t miután leszerződtek a Roadrunner-hez) a death metal stílus egyik úttörője. A korai Celtic Frost, Venom, Possessed muzsikáján nevelkedett srácok (a korai években Mark Vito, Jerry Tidwell, JP Chartier gitárosok és Jerome Grable basszusgitáros is megfordultak a csapat soraiban) célja az volt, hogy az elődökhöz hasonlóan beteg, brutális, intenzív, nyers muzsikát hozzanak létre, melyet a Slowly We Rot-on tökéletesen valósítottak meg, de ezt megelőzően demóikkal illetve a Raging Death válogatásalbummal már magukra irányították az extrém metalért rajongó fanatikusok figyelmét. A halál okát megéneklő lemez mind zeneileg, mind személyileg komoly változásokat mutatott. Egyrészt a Slowly We Rot-on szereplő Daniel Tucker basszusgitáros helyét a Hellwitch-ből elcsábított Frank Watkins vette át, másrészt a Massacre-t megalapító Allen West-et (átmenetileg szállt csak ki a csapatból) a Death-ből érkezett James Murphy váltotta a gitárnál, harmadrészt pedig a dalok hosszabbak, kiérleltebbek lettek, mint a Slowly We Rot szerzeményei, ugyanakkor a brutalitásból, a súlyosságból semmit sem engedtek. Magyarán sokat fejlődtek, melynek elsőszámú letéteményese a Spiritual Healing-en (is) bizonyított/bizonyító James Murphy volt, akinek belépése lehetővé tette a banda zenei továbblépését. Az olyan tételek, mint az Infected, a Body Bag, a Dying, a Chopped In Half, a címadó darab vagy a Turned Inside Out világosan bizonyítják be, hogy mennyit nyert a zenekar James csatlakozásával, harmóniái, síri dallamai fantasztikus szólói rengeteget dobnak a dalokon. Trevor Peres megbízható ritmusozása, James Murphy-vel kiegészülve, koponyarepesztő riffelése, Frank Watkins vastag, mélyen dohogó basszusfutamai és Donald Tardy technikás dobolása tovább emeli a kiadvány fényét, színvonalát, John Tardy hörgésénél pedig nem létezett extrémebb 1990-ben, vérfagyasztó, hátborzongató hangja a death metal műfaj és az Obituary védjegye lett. Mindezek mellett a lemez gonosz, vészjósló atmoszférát, hangulatot sugall (pl. Memories Remain). A Find The Arise képében egy régi dal is szerepel a korongon, ez a tétel a ’86-os Xecutioner demóról származik és ez szerepelt a Raging Death válogatáson is, mintegy remekül példázva a fentebb említett, a dalok felépítésében bekövetkezett fejlődést, változást. Leróva tiszteletüket a Celtic Frost előtt egy briliáns Circle Of The Tyrants feldolgozást tettek fel a lemezre, az viszont érdekesség, hogy a Slowly We Rot-on hallható Intoxicated-et eredetileg a Cause Of Death-hez szánták. Az ultra súlyos doom, középtempós és gyors, a thrahs-ből merítő témák tökéletes ötvözetei a szerzemények, magas színvonalon elővezetve, melyek közül a Celtic Frost hatása a legmarkánsabb. A Michael Whelan készítette borító egy H. P. Lovecraft gyűjteményből, a Bloodcurdling Tales Of Horror And The Macabre-ból származik és amelyet a The Tomb And The Doom That Came To Sarnath brosúrák, puhafedelű könyvek egy részéhez is felhasználtak. Amúgy a Sepultura Beneath The Remains-éhez szánták a képet eredetileg, de a Roadrunner az Obituary-nek engedélyezte először, hogy felhasználhassa borítónak, habár egy évvel a Beneath The Remains után jelent meg a Cause Of Death, így a Sepultura egy másik Michael Whelan képet választott legklasszikusabb lemezük borítója gyanánt. Scott Burns ezúttal is pengeéles, tömény, brutális hangzást hozott össze a Morrisound stúdióban, a sound maga alá temet mindent és mindenkit. A dalszerzésért hárman feleltek, a Tardy testvérek és Trevor Peres, egyedül a Dying-ot jegyezték közösen. A két évvel későbbi (újra Allen West-tel a soraikban) még magasabb szintre lépett a zenekar a The End Complete-tel, hiszen ez lett minden idők legtöbb példányszámában elkelt death metal lemeze. Csak az USA-ban 100000 példány fogyott belőle, míg világszerte negyedmillió példány került értékesítésre. Noha a World Demise sem lett rossz, az már nem feltétlenül találkozott a rajongók ízlésével, ahogy a Back From The Dead sem, a Dead koncertalbum után nem sokkal pedig a tagok egyéb zenei elfoglaltságai miatt fel is oszlottak. Ez a leállás nem tartott sokáig, hiszen 2003 óta újra aktívan dolgoznak, lemezeket készítenek és noha jelen kiadványaikkal nem forgatják már fel fenekestől a death metal színteret, az viszont egyértelmű, hogy első három korongjuk a műfaj alappillérei, a stílus koronázatlan királyai.

Nincsenek megjegyzések: